Egy kutya- és macskaeledelt gyártó cégnél úgy döntöttek, hogy kisállatbarát zónává minősítik az irodát, és az alkalmazottak magukkal hozhatják kedvenceiket a munkahelyükre. Mindössze annyi kitétel van, hogy az állat nem lehet antiszociális, szobatisztának kell lennie, és annak érdekében, hogy az iroda ne emlékeztessen Noé bárkájára, naponta mindössze négy kisállat tartózkodhat benn. Az ötlet szokatlan, ennek ellenére – vagy épp ezért – a tapasztalatok határozottan pozitívak. „A házi kedvencek jobbá teszik a világot, cégünk célja pedig az, hogy jobbá tegyük számukra a világot. Miért ne kezdhetnénk ezt a saját házunk táján? Azt tapasztaltuk, hogy látványosan javult az együttműködés a munkatársak között, és a teljesítményük is nőtt.” – nyilatkozta a cég vezetője. Egyelőre még nem terjedt el a kisállatbarát munkahely intézménye, és sokan eleve szkeptikusak, ha ilyen alternatíva egyáltalán szóba kerül, de számos érv szól mellette.

Ha elméletben kérdeznének egy ilyen formációval kapcsolatban, minden bizonnyal azt mondanám, hogy a kutya és a munkahely összeegyeztethetetlen kategóriák, hogy egyéb kisállatokat ne is említsünk. Mielőtt nyilvánosan máglyára vetnének az állatbarátok, gyorsan kijelentem, hogy odavagyok a kutyákért és egyéb jószágokkal is kifejezetten baráti a viszonyom, de az iroda egy olyan tér, ahol legfeljebb egy akvárium formájában tudom elképzelni az állati jelenlétet. Elméletben. A gyakorlati tapasztalataim ugyanis egészen mást mondanak: életem egyik legkellemesebb munkanapja volt, amikor egy kis fehér kutyával osztottuk meg az irodát egyik kolléganőnk jóvoltából. Egészen más volt ugyanis a hangulat, hogy az asztal alatt aludt a kis szőrpamacs, szabályos időközönként gondolt egyet és körbeszaladt, hogy begyűjtse az aktuálissá vált simogatásokat és dögönyözéseket. De azt is jó néven vette, ha mi kezdeményeztünk effélét. Senki nem dolgozott rosszabbul, viszont mindenki kiegyensúlyozottabb volt. A másik érvem a házunkban lakó, egész napra magára hagyott csivava, aki hangos ugatással és szűköléssel adja a világ tudtára elégedetlenségét. Az ő gazdájának például mindannyiunk érdekében kívánok egy kutyabarát munkahelyet.

Persze megalapozottabb érvek is szólnak az állatbarát munkahelyek mellett, ugyanis több ’állatkísérlettel’ bizonyították, hogy a kutyafélék afféle szociális katalizátorként működnek, így jelenlétük minden közegben pozitív hatással van az emberi kapcsolatokra. Egy kísérletben például négyfős csapatokra osztották a résztvevőket, és minden csapatnak az volt a feladata, hogy elvégezzen egy kreatív feladatot. Néhány csapat egy kutyát is kapott segítőtársul. Az állatoknak nem volt különösebb feladatuk, mindössze hozniuk kellett a barátságos és szociális kutyáktól elvárható viselkedést. A feladat végeztével minden résztvevő kitöltött egy kérdőívet, melyben azt firtatták, hogy miként érezték magukat a feladat közben, és hogyan vélekednek a csapatukról. A kutyás csapatok tagjai erősebbnek érezték a csapaton belül a bizalmat, az összetartást és intimitást, mint a többiek. Egy másik kísérlet még ennél is látványosabb eredményt hozott, ugyanis a Fogolydilemmaként ismert klasszikus játék kutyás verzióját játszották a résztvevők. Pontosabban csak egy részük. Azok, akik körül egy kutya szaladgált, 33 százalékkel kisebb eséllyel vallottak társuk ellen, mint kutyátlan társaik.

A pozitív tapasztalatok ellenére hazánkban még elég szórványosnak tekinthető az állatbarát munkahelyek megjelenése, nincs bevált gyakorlat vagy törvényi szabályozás erre. Egyes munkahelyekre tilos kutyát vagy más állatot bevinni, így eleve fel sem merül a kérdés, máshol pedig megállapodás kérdése, hogy az alkalmazottak magukkal vihetik-e kedvenceiket. Más országokban ez nem számít annyira újszerűnek. Az Egyesült Államokban például 1988 óta minden június utolsó péntekén elözönlik a blökik a munkahelyeket, ugyanis ekkor tartják a Vidd be a kutyád a munkahelyedre napot. Ausztriában pedig egy tanfolyam elvégzése után válik iroda kompatibilissé az eb, és a sikeres vizsga után – ha a főnök és a kollégák is beleegyeznek – bebocsátást nyerhet a gazdi munkahelyére. Magyarországon 2012-re várható egy olyan rendelet, mely szabályozza, hogy milyen feltételek mellett engedhetők állatok az emberi közösségekbe. Nemcsak a munkahelyekről rendelkeznek majd, hanem olyan egyéb intézményekről is, ahol terápiás vagy egyéb céllal jelenhetnek meg állatok.

Azokon a munkahelyeken, ahova szabad bejárásuk van a kedvenceknek (elsősorban kutyáknak), a közösségépítő hatásokon túl egyéb pozitív változásokról is beszámolnak: kevésbé stresszesek a munkatársak, jobb a hangulat, a kutyatulajdonosok pedig nagyobb hajlandóságot mutatnak a túlórázásra, ugyanis nem kell hazasietniük etetni és sétáltatni négylábú lakótársaikat. Azt állatbarát munkahely melletti számos érv ellenére alaposan meg kell gondolni egy ilyen lépést. Nem minden állat alkalmas ugyanis arra, hogy egy munkahelyi közösség része legyen, és persze rengeteg olyan munkahely van, ahol szóba sem kerülhet egy ilyen megoldás. A harmadik tényező pedig a kollégák hozzáállása, hiszen nem mindenki van elragadtatva attól az ötlettől, hogy egy állat tébláboljon a munkahelyén, mert allergiás, fóbiája van, vagy egyszerűen csak ellenérzései vannak az állatokkal szemben.